"Gazdag akarok lenni!"
2010.08.29
Ezt a választ adta a gimnazisták és egyetemisták többsége, mikor megkérdezték, mik akarnak lenni.
Mivel a jóga fogalmát szeretem tágabban értelmezni, írok pár gondolatot a pénzről szellemi megközelítésben.
A mi akarsz lenni kérdésre a fiatalok általában szakmát mondtak, hivatást.
Eddig.
Ma már a más a válasz: gazdag akarok lenni.
A gazdagsággal önmagában semmi gond nincs, kivéve, ha célként jelenik meg, és nem következményként, ahogy az említett ifjak elképzeléseiben.
Mi lesz a következménye ennek a hozzáállásnak?
Gátlástalanság és boldogtalanság, és csak ritkán gazdagság.
1, Gátlástalanság, mert az illető bármit el fog követni célja elérése érdekében. Megjelenik a "bármi áron" és a "mindent nekem" elve, a törvény és az erkölcs félreállítása. Az ilyen szemlélet nem azt nézi, mit adhat hozzá, hanem azt, mit vehet el.
Milyen lesz az a társadalom, melynek tagjai így gondolkodnak?
2, Boldogtalanság, mert vitathatatlan, hogy vannak jobban fizető szakmák, melyek aránytalanul népszerűek lesznek (pl. ügyvéd), és a fiatal ezeket fogja választani. Ahelyett, hogy a szívére, őszinte érdeklődésére hallgatva figyelne a hívásra mint a hivatás szó gyökére.
A szeretetlenül, pusztán anyagi érdekből végzett munka elsorvasztja a lelket. Mégpedig rövid idő alatt.
Aztán megjelennek a tünetek fizikai szinten is.
„Aki mindent pénzért tesz, az előbb-utóbb mindent megtesz a pénzért."
Marie von Ebner Eschenbach
Mi a megoldás?
Amint említettem, a gazdagodás következmény. Következménye a tisztességesen űzött hivatásnak, az életfeladat végzésének. Ez a tevékenység az, amit az ember szeretve végez, és élvezi.
Ilyenkor nem érzi tehernek a munkáját.
Ha jól teljesíted a saját kötelességed, az élet gazdagon megjutalmaz.
A jóga nyelvén: előbb dharma (kötelesség, életfeladat), utánna artha (vagyon, cél).
Ha nem teljesíted, jutalom sincs.
A gazdagság pedig egy tudatállapot elsősorban, amikor az ember úgy érzi, mindene megvan.
A legtöbb gazdagnak mondott ember szegény ember sok pénzzel.
Mutass egy olyan életterületet, ahol teljesítmény, szorgalom, kitartás nélkül eredményt lehetne elérni!
Én nem találtam.
Egy cégvezető barátom rendszeresen tart a Műszaki Egyetemen állásbörzét.
Az a tapasztalata, a fiatalok nem szeretnek dolgozni. Ezt a következtetést onnan szűrte le, hogy ezt kérdik tőle: "Mennyi a fizetés?" Barátom erre visszakérdez: "Mennyit akarsz dolgozni?"
Kedves ifjú barátaim, hallgassatok a szívetekre!
Ne keverjétek össze az okot a következménnyel, a sorrend nem felcserélhető.
Ne keverjétek össze az eszközt a céllal, mert sosem lesztek boldogok.
Előbb mindig adjatok, és csak utána kérjetek.
Az alázat nagyobb erő, mint a mohó szerzésvágy.
Mindent megkapsz, ami a fejlődésedhez szükséges.
Én is így tettem. Tiszta lelkiismerettel nézhetek tükörbe.
Jól érzem magam, és elégedett vagyok az életemmel.
Mindenem megvan, ami igazán fontos.
A mi akarsz lenni kérdésre a fiatalok általában szakmát mondtak, hivatást.
Eddig.
Ma már a más a válasz: gazdag akarok lenni.
A gazdagsággal önmagában semmi gond nincs, kivéve, ha célként jelenik meg, és nem következményként, ahogy az említett ifjak elképzeléseiben.
Mi lesz a következménye ennek a hozzáállásnak?
Gátlástalanság és boldogtalanság, és csak ritkán gazdagság.
1, Gátlástalanság, mert az illető bármit el fog követni célja elérése érdekében. Megjelenik a "bármi áron" és a "mindent nekem" elve, a törvény és az erkölcs félreállítása. Az ilyen szemlélet nem azt nézi, mit adhat hozzá, hanem azt, mit vehet el.
Milyen lesz az a társadalom, melynek tagjai így gondolkodnak?
2, Boldogtalanság, mert vitathatatlan, hogy vannak jobban fizető szakmák, melyek aránytalanul népszerűek lesznek (pl. ügyvéd), és a fiatal ezeket fogja választani. Ahelyett, hogy a szívére, őszinte érdeklődésére hallgatva figyelne a hívásra mint a hivatás szó gyökére.
A szeretetlenül, pusztán anyagi érdekből végzett munka elsorvasztja a lelket. Mégpedig rövid idő alatt.
Aztán megjelennek a tünetek fizikai szinten is.
„Aki mindent pénzért tesz, az előbb-utóbb mindent megtesz a pénzért."
Marie von Ebner Eschenbach
Mi a megoldás?
Amint említettem, a gazdagodás következmény. Következménye a tisztességesen űzött hivatásnak, az életfeladat végzésének. Ez a tevékenység az, amit az ember szeretve végez, és élvezi.
Ilyenkor nem érzi tehernek a munkáját.
Ha jól teljesíted a saját kötelességed, az élet gazdagon megjutalmaz.
A jóga nyelvén: előbb dharma (kötelesség, életfeladat), utánna artha (vagyon, cél).
Ha nem teljesíted, jutalom sincs.
A gazdagság pedig egy tudatállapot elsősorban, amikor az ember úgy érzi, mindene megvan.
A legtöbb gazdagnak mondott ember szegény ember sok pénzzel.
Mutass egy olyan életterületet, ahol teljesítmény, szorgalom, kitartás nélkül eredményt lehetne elérni!
Én nem találtam.
Egy cégvezető barátom rendszeresen tart a Műszaki Egyetemen állásbörzét.
Az a tapasztalata, a fiatalok nem szeretnek dolgozni. Ezt a következtetést onnan szűrte le, hogy ezt kérdik tőle: "Mennyi a fizetés?" Barátom erre visszakérdez: "Mennyit akarsz dolgozni?"
Kedves ifjú barátaim, hallgassatok a szívetekre!
Ne keverjétek össze az okot a következménnyel, a sorrend nem felcserélhető.
Ne keverjétek össze az eszközt a céllal, mert sosem lesztek boldogok.
Előbb mindig adjatok, és csak utána kérjetek.
Az alázat nagyobb erő, mint a mohó szerzésvágy.
Mindent megkapsz, ami a fejlődésedhez szükséges.
Én is így tettem. Tiszta lelkiismerettel nézhetek tükörbe.
Jól érzem magam, és elégedett vagyok az életemmel.
Mindenem megvan, ami igazán fontos.


Dátum: 
Örülök, hogy újraindult a blog, jó olvasni.
Kriszti
Dátum: 
Idén több olyan program volt, amit csak azoknak hirdettem, akik személyesen is ismernek, járnak hozzám. Ezeken az eseményeken bőven van szellemi tanítás is.
Bevallom, jobb oktató vagyok, mint üzletember, és nemrég terveztem meg az ezévi és a jövő évi műhelyeket. Erről hamarosan írok. Mindazonáltal szeretek olyan műhelyeket tartani, ami valami különlegeset is ad, nemcsak több ászana van, mint egy órán.
Igyekszem :)
Kedves Cica!
Magam is azt tartom helyesnek, hogy a hűséget és a tapasztalatot jutalmazni kell.
Nagy veszetség nekik és az országnak, hogy evvel a tudással napszámba mennek külföldre.
Ennél márcsak az a nagyobb tragédia, amikor a fiatal, már tapasztalt magyar orvos külföldre megy, a pénz miatt, miközben itthon 20000-es munkaerőhiány van az egészségügyben.
Nos, innen szép a győzelem, ha dolgozunk magunkon, képesek leszünk fölemelkedni.
Dátum: 
Dátum: 
Dátum: 
A mai világunk ATEISTA, MATERIALISTA!
Ha van is ISTEN, ugy hívják PÉNZ! Ez a siker fokmérője! Ez a boldogság fokmérője! Azt ifjúk ezt tanulják! Az egyetemeken nincs jógaóra, ahol a dharmáról tanulnának! A te órádra hány 16-25 éves esik be?????? Hol tudnak rád találni az útkereső? Sehol! Hozzád már a sokat harcolt érett felnőttek kerülnek(sajnos-szerencsére). Addigra már sok harcot megvívtunk, és megtapasztaltuk, hogy van lelkünk, mert fájt nagyon! ettől pedig a testünk is fájni kezdett, így jött a jóga sokunknál! Örülök, hogy írsz, és ilyeneket!