A jóga öt legnagyobb félreértése
"Nem a jóga, hanem a jógáról kapcsolatos félreértés terjed futótűzként!"
Így hangzott a a világhírű jógatanár, B. K. S. Iyengar fia, Prashant Iyengar válasza, mikor megkérdezték tőle, mit szól hozzá, hogy a jóga milyen népszerű.
Vadász Ákos Tullió cikke
Ez a cikk azt a köztudatban lévő, jógával kapcsolatos öt fő félreértést hivatott tisztázni, mellyel gyakran találkozhatsz, és nagy mértékben hozzájárul a jóga téves megítéléséhez.
Első félreértés: a jóga egy indiai mozgásrendszer, mi több, a jóga egy sportág
Helyesbítés: a jóga egy indiai bölcseleti rendszer, nem torna, nem sport
A jóga a hat klasszikus indiai bölcseleti rendszer egyike. Számos irányzata van, és némelyikben egyáltalán nincs semmiféle mozgás, míg mások nagy hangsúlyt fektetnek rá. A jóga gazdag eszköztárral rendelkezik, hogy a célját elérje, és az adott irányzat jellegzetessége, hogy tartalmaz-e ászanákat, vagyis tudatos testtartásokat.
Az ászanák célja sem az, hogy jól megtornáztassanak, hanem annak elérése, hogy a tudati kettősségek (levertség -- nyugtalanság, öröm -- bánat) ne zavarják meg a tudat nyugalmát.
Az ászanáknak persze vannak egyéb kedvező mellékhatásai, amelyek miat a jóga ma is igen népszerű:
* a betegségek megszűnnek,
* a sérülések meggyógyulnak, legalábbis enyhülnek,
* erős, hajlékony, szép és egyensúlyban lévő test,
* helyes testtartás,
* egészséges gerinc.
Második félreértés: a jógához hajlékonynak kell lenni
Helyesbítés: a jóga gyakorlása során a hajlékonyság kifejleszthető, így merev izomzatú, ízületű embereknek kimondottan ajánlott
Nem az a jógi, aki a nyakába teszi a lábát, pusztán azért, mert hajlékony. A hajlékonyság nem előfeltétele, hanem következménye a jógának.
Egy zárt, görcsös, merev testben nehezebben kering az életerő, míg a nyitott, laza és hajlékony testben könnyebben áramlik. Létezik túlzott hajlékonyság, mikor a test nélkülözi a szilárdságot a hajlékonyság mellé, az ilyen ízületek könnyen kificamodnak.
A jógával egy olyan test építhető föl, mely egyszerre erős, szilárd és hajlékony.
Harmadik félreértés: a jóga célja az egészségmegőrzés, illetve öngyógyítás
Helyesbítés: a jóga célja a Szellem megkülönböztetése és elkülönítése mindattól, ami nem az, illetve az egyéni Szellem és az egyetemes Szellem egyesítése
Az egészség az ember természetes állapota, mely a jóga gyakorlása által magától helyreáll. A betegség a tudatot eltérítő kilenc akadály közül az első, melyet azért kell megszüntetni, hogy a jógi sikeresen elérje a jóga célját!
Egy betegség elvonja a figyelmet, és azok a finom erők, melyek a megismerést lehetővé teszik, a beteg testrészbe, szervbe áramlanak először. A betegség csökkenti az ember rezgésszintjét, és bizonyára Te is tudod, alacsony rezgésszinttel nem tudunk a magasabb rezgésszintű szellemi tartományokat megismerni.
A jóga az egészséges emberé! A tulajdonképpeni jóga igazából az egészség visszaszerzése után következik.
Úgy vélem, a fő ok, hogy a harmadik félreértés elterjedt, a kommunista rendszer jógaellenes szemlélete volt. Abban az időben a jógát csak az egészségmegőrző torna álcája alatt lehetett gyakorolni, és így ivódott be a köztudatba.
A másik ok pedig az, hogy ma szinte mindenki beteg, és a betegség okozta szenvedés kényszeríti rá az illetőt a jóga gyakorlására, ezért ez az egyik fő indítéka, hogy miért kezd valaki jógázni.
Negyedik félreértés: létezik testi jóga szellemi jóga
Helyesbítés: csak egyetlen jóga létezik, nem léteznek csak testi vagy csak szellemi irányzatai
A jóga testi-lelki-szellemi út. Amilyen testtel csak rendelkezik az ember, azzal a jóga mind foglalkozik, mind fejleszti. (Ha a hitrendszeredben az emberre vonatkozó más felosztást használsz, helyettesítsd be azt!)
Hogyan is tudnánk tökéletesíteni magunkat, ha valamelyik részünkkel nem foglalkozunk?!
Sokszor - tévesen - a hatha jógát nevezik csak testi jógának. Azonban ha egy hiteles írást, a Hatha jóga pradípikát föllapozod, többé nem lesz kérdéses, hogy a hatha jóga tartalmazza a szellemi részt (összpontosítás, elmélyülés stb.) is.
Ötödik félreértés: a jóga során a földön kell feküdni, hemperegni, lazítani, lassú mozdulatok jellemzik
Helyesbítés: a jóga ászanái tartalmaznak mind könnyű, mind rendkívül nehéz elemeket, csakúgy, mint ahogy a lassú és gyors, dinamikus ászanagyakorlás is jellemző, az adott irányzattól, illetve a gyakorlás céljától függ
Ha szereted a kihívásokat, de fontos az ízületeid védelme is, az Iyengar-jóga számodra az egyik legjobb választás.
Ui.: Kattints ide, hogy a zárt cikkekhez is hozzáférj!
Első félreértés: a jóga egy indiai mozgásrendszer, mi több, a jóga egy sportág
Helyesbítés: a jóga egy indiai bölcseleti rendszer, nem torna, nem sport
A jóga a hat klasszikus indiai bölcseleti rendszer egyike. Számos irányzata van, és némelyikben egyáltalán nincs semmiféle mozgás, míg mások nagy hangsúlyt fektetnek rá. A jóga gazdag eszköztárral rendelkezik, hogy a célját elérje, és az adott irányzat jellegzetessége, hogy tartalmaz-e ászanákat, vagyis tudatos testtartásokat.
Az ászanák célja sem az, hogy jól megtornáztassanak, hanem annak elérése, hogy a tudati kettősségek (levertség -- nyugtalanság, öröm -- bánat) ne zavarják meg a tudat nyugalmát.
Az ászanáknak persze vannak egyéb kedvező mellékhatásai, amelyek miat a jóga ma is igen népszerű:
* a betegségek megszűnnek,
* a sérülések meggyógyulnak, legalábbis enyhülnek,
* erős, hajlékony, szép és egyensúlyban lévő test,
* helyes testtartás,
* egészséges gerinc.
Második félreértés: a jógához hajlékonynak kell lenni
Helyesbítés: a jóga gyakorlása során a hajlékonyság kifejleszthető, így merev izomzatú, ízületű embereknek kimondottan ajánlott
Nem az a jógi, aki a nyakába teszi a lábát, pusztán azért, mert hajlékony. A hajlékonyság nem előfeltétele, hanem következménye a jógának.
Egy zárt, görcsös, merev testben nehezebben kering az életerő, míg a nyitott, laza és hajlékony testben könnyebben áramlik. Létezik túlzott hajlékonyság, mikor a test nélkülözi a szilárdságot a hajlékonyság mellé, az ilyen ízületek könnyen kificamodnak.
A jógával egy olyan test építhető föl, mely egyszerre erős, szilárd és hajlékony.
Harmadik félreértés: a jóga célja az egészségmegőrzés, illetve öngyógyítás
Helyesbítés: a jóga célja a Szellem megkülönböztetése és elkülönítése mindattól, ami nem az, illetve az egyéni Szellem és az egyetemes Szellem egyesítése
Az egészség az ember természetes állapota, mely a jóga gyakorlása által magától helyreáll. A betegség a tudatot eltérítő kilenc akadály közül az első, melyet azért kell megszüntetni, hogy a jógi sikeresen elérje a jóga célját!
Egy betegség elvonja a figyelmet, és azok a finom erők, melyek a megismerést lehetővé teszik, a beteg testrészbe, szervbe áramlanak először. A betegség csökkenti az ember rezgésszintjét, és bizonyára Te is tudod, alacsony rezgésszinttel nem tudunk a magasabb rezgésszintű szellemi tartományokat megismerni.
A jóga az egészséges emberé! A tulajdonképpeni jóga igazából az egészség visszaszerzése után következik.
Úgy vélem, a fő ok, hogy a harmadik félreértés elterjedt, a kommunista rendszer jógaellenes szemlélete volt. Abban az időben a jógát csak az egészségmegőrző torna álcája alatt lehetett gyakorolni, és így ivódott be a köztudatba.
A másik ok pedig az, hogy ma szinte mindenki beteg, és a betegség okozta szenvedés kényszeríti rá az illetőt a jóga gyakorlására, ezért ez az egyik fő indítéka, hogy miért kezd valaki jógázni.
Negyedik félreértés: létezik testi jóga szellemi jóga
Helyesbítés: csak egyetlen jóga létezik, nem léteznek csak testi vagy csak szellemi irányzatai
A jóga testi-lelki-szellemi út. Amilyen testtel csak rendelkezik az ember, azzal a jóga mind foglalkozik, mind fejleszti. (Ha a hitrendszeredben az emberre vonatkozó más felosztást használsz, helyettesítsd be azt!)
Hogyan is tudnánk tökéletesíteni magunkat, ha valamelyik részünkkel nem foglalkozunk?!
Sokszor - tévesen - a hatha jógát nevezik csak testi jógának. Azonban ha egy hiteles írást, a Hatha jóga pradípikát föllapozod, többé nem lesz kérdéses, hogy a hatha jóga tartalmazza a szellemi részt (összpontosítás, elmélyülés stb.) is.
Ötödik félreértés: a jóga során a földön kell feküdni, hemperegni, lazítani, lassú mozdulatok jellemzik
Helyesbítés: a jóga ászanái tartalmaznak mind könnyű, mind rendkívül nehéz elemeket, csakúgy, mint ahogy a lassú és gyors, dinamikus ászanagyakorlás is jellemző, az adott irányzattól, illetve a gyakorlás céljától függ
Ha szereted a kihívásokat, de fontos az ízületeid védelme is, az Iyengar-jóga számodra az egyik legjobb választás.
Ui.: Kattints ide, hogy a zárt cikkekhez is hozzáférj!