Adni jó

A jóga egyik lényeges alapelve az aparigraha, azaz a „nem körülfogni, nem birtokolni azt, amire nincs szükség”.

Kezdjük a fogalmak tisztázásával, vagyis mi a szükség, és mi a vágy?

A szükség(let) az, ami nélkül nem lehet élni. Testi, lelki szellemi szükségleteinket egyaránt ki kell, hogy elégítsük.

A tiszta víz, levegő, étel, mozgás, ruha és otthon fontos testi szükségletek.

A tanulás, önmegvalósítás és érzelmek megélése pedig lelkileg nélkülözhetetlenek.

A szellemi részed pedig éhezik arra, hogy megtudja, ki is vagy Te, mi dolgot van itt, és mi van az anyagon túl.

Ezek nélkül nem beszélhetük igazi életről, legfeljebb puszta létről.

A görögben erre külön fogalmakat használtak:

1, biosz (testi létezés, akár egy vastüdőben öntudatlanul)

2, zoé (a nemesebb értelemben vett élet)

Ha Neked többed van, mint amennyire feltétlen szükséged van, gazdagnak számítasz.

Aztán vannak a vágyaink. Éhes ragadozóként vetik mindenre magukat, ami elég figyelemfelkeltő.

A fogyasztói társadalom utóbbira hajt.

A mondák szerint legutóbb a vízözön pusztította el civilizációnkat.

Szerintem a mostani a tárgyözön lesz, vagyis a töméntelen mennyiségű használati tárgyba fogunk belefulladni. Elborít minket a le nem bomló műanyag lavina. Micsoda dicstelen vég!

Érdemes tenni a szebb jövőért. Le se tudom írni, mennyit, egyet azonban kiragadok.

Biztos Neked is lapul a szekrényedben olyan ruha, ágynemű, melyet már nem vennél föl, érzelmileg azonban kötődsz hozzá. Sajnálod kidobni, bár valójában nincs szükséged rá.

Viszont van, akinek igen.

Pont a Te ódivatú pulóvered kell neki a hideg ellen.

El sem hiszed, mennyien vannak ők.

Te nem tartozol közéjük, hanem valószínűleg a lakosság kiváltságos, számítógépet birtokló kb. 1 %-ához.

Tudom, eleged van abból, hogy nem tudsz úgy végigmenni az aluljárón, hogy ne akarna valaki megszerezni a pénzedet.

Ezúttal azonban arról van szó, add azt, amire nincs szükséged annak, akinek szüksége van rá. Mindenki jól jár!

Elő a régi, évek óta használatlan ruhákkal, szabadulj meg a feleslegtől, ettől a külvilágbeli hájtól, mely szűkíti az életteredet!

Dobáld zsákba, hozd el hozzánk, mi pedig továbbítjuk egy olyan alapítványnak, amely nagycsaládosoknak, hajléktalanoknak szétosztja.

Mivel a ruhák válogatása nagy munka, arra kérlek, végezd ezt el. Külön a női, férfi, gyerek, nyári, téli ruhákat, ágyneműt.

Január 6-8. között a Victor Hugo utcai óráim kezdete előtt tudom átvenni a helyszínen (1132 Victor Hugo 6-8. fszt./3. 3-as kapucsengő, bal lépcsőház.

Zárszóként pedig egy japán szerzetes válaszát idézném, akitől elvárta az ajándékozó a köszöntete:

„Köszönd meg Te! Az legyen hálás, aki ad!”